2015. július 18., szombat

Love Again.. 6. rész

  Ajkait óvatosan az enyémre helyezi, majd elkezdi mozgatni azokat. Nem csókolok vissza, csak ott állok meglepetten. Mikor elválik tőlem ugyanazzal a döbbenettel nézek a szemébe, nem tudom, hogy ezt miért csinálta, vagy hogy mégis mire volt ez jó.
   - Öööööö....ti most akkor együtt vagytok? - kérdezi összezavarodottan JungKook. Nem mondok semmit, hátat fordítok és otthagyom őket. Hazáig meg se állok. Úristen! Mégis mi a szarra volt ez jó? Ezzel akarta volna, hogy JungKook fejezze be a beszélgetést? Akkor őt kellett volna megcsókolnia. Remélem sehogy se jut majd a barátnője fülébe, mert akkor nekem  annyi. Így is utál, de ha megtudja, akkor kezdhetjük ásni a gödröm.
  Haza érve csak ledobom magamról a cipőt, és beviharzok a szobámba. Átöltözök egy laza itthoni cuccba, majd kiballagok a nappaliba.
  Körülbelül már fél órája nézhetem a tv-t, amikor megszólal a csengő. Édes Istenem, csak ne ChanHee legyen! Úgy néz ki meghallgatásra talált a kis kérésem, mert nem ChanHee, hanem JungKook néz rám a küszöb másik oldaláról.
   - Beszélhetnénk? - kérdezi, miközben zavartan tanulmányozza a cipőjét, és a tarkójára simít.
   - P-persze..gyere csak be - kitárom előtte az ajtót. Visszaülök a kanapéra, ő pedig helyet foglal mellettem.
   - El-elmondanád, hogy mégis mi volt ez az egész? - hajtja le a fejét, és összekulcsolt kezeit fürkészi.
- ChanHee nem mondott semmit? - megrázza a fejét - Őszintén szólva, én se tudom, hogy mi volt ez az egész. Nincs közöttünk semmi, sőt neki párkapcsolata van, úgyhogy én sem értem..
   - És te szereted őt? - reményteli szemekkel néz rám, gondolom azt várva, hogy 'nem'. Ne hazudj neki Yerim! Légy tökös és valld be neki, hogy még mindig ott motoszkál valami a szívedben iránta!
   - Régen együtt voltunk..de.. - gyerünk, megcsinálod - ...már nem érzek semmit - szerintem mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz, de..én...én Kookiet is szeretem. Pár perc néma csend után Kookie töri meg a csendet.
   - Akkor..esetleg..lenne kedved..eljönni velem valahova? - ez most randi? - mondjuk holnap este?
   - Ööö, persze - mosolygok rá.
   - Remek! - azzal feláll, és az ajtóhoz sétál - Mondjuk..7-kor?
   - A 7 az jó lesz - mosolygok rá még egyszer. Mielőtt még teljesen eltűnik előlem visszafordul, és megajándékoz egy homlok puszival. Bezárom utána az ajtót, majd végigcsúszva azon, a földre huppanok. Nem tudom, hogy most ezt helyesen csinálom e, vagy se. Nem akarom eltaszítani magamtól Kookiet, de nagy részben ChanHee miatt jöttem vissza. Viszont az nem szerepelt a terveim között, hogy barátnője van. Mondjuk erre felkészülhettem volna, hiszen ChanHee jól néz ki, és olyan dumája van, amivel rögtön leveszi a nőket a lábukról. Aiishhh....fogalmam sincs, hogy mit csináljak! Tanácsot kell kérnem. Bemegyek a szobába, előkeresem a telefonomat, kikeresem ShinHye számát, majd rákoppintok a zöld kis telefonra.
   - Yeeeriiim!!! - ordít bele a telefonba - Mi van veled?? El vagy tűnve, nem is nagyon keresel. Mi van veled?
   - ShinHye... - fújom ki a levegőt - baj van..
   - MII??? Mi a baj???? - kiabál aggódva a telefonba, rá se hederít arra, hogy majdnem elvette a hallásomat.
   - Lehet - biztos -, hogy hülyeséget csináltam...
   - Bele se merek gondolni..- na kösz..
   - Tudod, hogy ChanHee miatt jöttem vissza..
   - Aha.
   - De ugye van barátnője, és...Kookie is felbukkant, és most ő is megtetszett, de ChanHee-t  is szeretem, és Kookie elhívott randira..
   - És?? Gondolom..
   - ..igent mondtam.. - idegesen fújja ki a levegőt - mit csináljak??
   - Hát..sajnos ebben most nem tudok neked segíteni. Neked kell eldöntened, hogy kihez szeretnél tartozni. - csak bólogatok, bár Úgyse látja - Mindenesetre, azt tanácsolom, hogy..mivel ChanHeenak van barátnője, először próbáld meg Kookieval, de ha végképp úgy érzed, hogy neked inkább ChanHeehoz kell tartoznod, akkor tegyél érte, hogy úgy legyen. Az már a te dolgod, hogy mit csinálsz, de én ezt csinálnám a helyedben.. Ha megfogadod, megfogadod, ha nem, akkor nem. Mikor lesz a randid?
   - Holnap.
   - Szuper! Akkor most menj aludni, holnap este pedig a randira, és majd utána meglátod, hogy hogy érzed magad - nem látom, de tuti, hogy most ez biztató mosolyt küld felém.
   - Rendben..és köszi - mosolygok vissza. Mint egy hülye, de tényleg.
   - Ugyan, mire való vagyok, ha nem arra, hogy tanácsot adjak, és hogy kiegyelek a vagyonodból? - nevet bele a telefonba. Jó újra hallani. - Na tényleg menj aludni, mert ha nem pihened ki magad Kookie akaratlanul is elijed majd tőled. Jó éjt!!
   - Köszi, neked is!
   - Aztán mondd meg Kookienak, hogy vigyázzon, hogy hova rakja a kezét, meg a száját.. - ha tudnád, hogy már mik történtek.. 
   - Jó..jó éjt! - egyszerre bontjuk a vonalat. Hmmm...talán igaza van. Kookie egy nagyon aranyos srác, és lehet, hogy nagyon boldog lennék vele, sőt, lehet, hogy sikerülne elfelejtenem ChanHeet. Bár azt kötve hiszem. Mindegy, tényleg aludnom kell, hogy holnap fit legyek.

  Valaki óvatosan lökdösi a vállamat, és megérzem a kakaó illatát.
   - Kislányom... - anya az - kelj fel! Már délután 1 óra van.
   - M-mi? E-egy óra? - fuu de álmos a hangom,
   - Igen, úgyhogy ideje felkelni. Hoztam neked kakaót, idd meg, aztán kelj fel - ezzel elhadja a szobámat. Óvatosan a kezembe veszem a bögrét, és elkezdem szürcsölni a tartalmát. Most jut eszembe: ma randi! Mit kellene felvennem? Kiviszem a bögrét a konyhába, majd a fürdöt veszem célba. Juuujjjj!!! Nem kellett volna belenéznem a tükörbe.. Tele engedem a kádat vízzel, amíg megmosom a fogam.
  30 perc után elhagyom a fürdőszobát. Igyekszem kiválasztani, hogy mégis mit vegyek fel. Sajna nem tudom, hogy hova akar vinni. Lehet, hogy írnom kéne neki.
Yerim: Hahii :) kaphatnék valami infót azzal kapcsolatban, hogy hova szeretnél vinni, mert nem tudom, hogy mit vegyek fel...:) ~
JungKook: Szép jó napot! Meglepetés, hogy hova viszlek :) mindegy, hogy mit veszel fel, mindenben jól nézel ki... ~
Yerim: ... ~
JungKook: Nincs igazam? Na jó, annyi segítséget kapsz, hogy nem kell magassarkú, és kis estéi..;)~
Yerim: Oké:) ~
  Hmm...de még most se nagyon tudom, hogy mit vegyek fel. Olyat kéne ami tetszene neki, de hű akarok maradni magamhoz. Akkor valami lazábbat veszek fel, és feldobom néhány hozzáillő kiegészítővel. Lássuk csak...szóval nem magassarkú..csak tornacipőm van azon kívül. Nem kis estéi..nem akarok szoknyát venni hozzá, akkor viszont nem marad más csak a farmer. Ehhez egy egyszerű felső...karkötő, pici fülbevaló..szerintem jó. Bár lehet, hogy egy randin nem így kéne megjelenni.. Visszasuhanok a fürdőbe, megszárítom és kivasalom a hajam, majd feldobok egy egyszerű sminket. Visszaérve a szobámba magamra fújok egy kis parfümöt, összeszedek mindent ami kellhet: telefon, pénztárca..és..ennyi. Huuhaaa, még 15 perc és itt van. Kimegyek a nappaliba, és csak fel-alá járkálok. Remélem nem szúrok el semmit. Biztos jól vagyok így? - nézek végig magamon. Csöngettek. Úristen! Odasétálok az ajtóhoz, remegő kezemet a kilincsre helyezem, majd lenyomom azt. Megkönnyebbülök, amikor végig nézek JungKookon, és látom, hogy ő is olyan lazán van felöltözve, mint én.
   - Mehetünk? - mosolyog rám.
   - Persze - leakasztom a fekete bőr dzsekimet a fogasról, majd elhagyom a lakást. Most már nincs vissza út.
  Kilépve az utcára megfogja a kezem, és összekulcsolja ujjainkat. Ránézek, majd ő is rám, egy kedved kis mosoly kíséretében. 10 perc séta után bemegyünk egy cukrászdába.
   - Ülj le valahova, mindjárt megyek. - az egyik fal melletti kis két személye asztalhoz teszem le magam. Valóban nem kellett rá sokat várni.
   - Mi ez? - kérdezem az asztalon heverő kis dobozt nézegetve.
   - Ez - nyitja ki a dobozt - az úgynevezett csokis roulette. Mindegyik csoki golyó más-más ízű, van amelyik finom, és van amelyik kevésbé. Kóstold meg! - kivesz egy csokigolyót és felém nyújtja. Lassan belerakja a számba, én pedig azonnal összerágom. Eltorzul az arcom amint rendesen megérzem az ízét. JungKook csak elkezd nevetni. - Na? Nem jó? - hevesen kezdem rázni a fejem.
   - Most te - én is kiveszek egy számomra szimpatikusabb csoki golyót, és én is a szájába rakom. Ő csak mosolyog miután összerágta. - Finom?
   - Igen. Kérsz még egyet? - kinyitom a számat, és várom, hogy belerakja az újabb darab csokit. Ez most nekem is ízlik.
  Addig szórakozunk így, amíg az összes el nem fogy.
   - Szerintem menjünk, mert még vár ránk néhány állomás - töri meg a csendet, felállva az asztaltól engem is magával húz. Ismét összekulcsolt ujjakkal sétálunk végig a kivilágított utcán. A következő állomás egy étterem, ahol asztal is van foglalva, és előre meg lett rendelve minden.
Olasz kajákat ettünk, és nagyon finom volt minden.
   - Remélem bírja még a gyomrod, még 2 állomás van hátra - mosolygok rám, miközben újra sétálunk az újabb állomás felé.
   - Ha nem ismernélek, azt hinném, hogy fel akarsz hizlalni, de mivel ismerlek, tudom, hogy így van - annyira édesen nevet.
~ Yeouido-park ~
A következő állomás szintén egy cukrászda volt, ahol az egyik kedvenc édességemből ehettem: vanília fagyi, rajta habbal, és nagyon sok karamella öntettel.
  Az utolsó megálló: a Yeouido-park.
Nagyon szép ez a hely, a fák gyönyörűen virágoznak. Nagyon jól érzem magam JungKookkal. Azon kívül, hogy ma körülbelül 1,5 kilót híztam nagyo jó volt minden. Ügyesen kitalált mindent, jól megtervezte.
   - Jól érezted magad? - töri meg az elmélkedésemet.
   - Igen, nagyon jó volt.

  Hosszú hosszú séta, és sok sok beszélgetés után haza kísért. Nem akarom, hogy elmenjen.
   - Köszönöm a mai napot. Nagyon jól éreztem magam.
   - Én köszönöm, hogy eljöttél. - mélyen szemeimbe néz, tarkómra simít, és hosszan megcsókol. Puhán, és érzékien kóstolgatja ajkaimat, ami nekem nagyon tetszik. Pár pillanatra elválik tőlem, majd újra megcsókol. Kezeivel derekamat öleli körbe, én pedig nyakánál fogva próbálom közelebb húzni magamhoz. Ha ez lehetséges lenne.
   - Szerintem..- lihegi két csók között - mennem kellene...